Korán álltak idén munkába a méhek, dolgoznak és szaporodnak is, ami problémás lehet, mert a tavaszi fagyok rettenetesen megtizedelik a méhcsaládokat. Az európai méhészek alig tudják tartani a lépést az időjárásváltozással, Franciaországban nagyjából harmadára esett vissza a méztermelés egy év alatt, az Európai Unión kívül pedig méhek helyett már emberek porozzák a virágokat. A kialakult helyzetre reagálva az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága kedden elfogadta az úgynevezett Méz-jelentést.

Tavaly sem, és idén sem tesz jót az enyhe tél a méheknek, de tulajdonképpen a méhészeknek sem. Nagy szükség lenne az évszaknak megfelelő időjárásra, hogy a méhészek (idegei) ne menjenek tönkre tavaszra, a méhek pedig ne pusztuljanak el idejekorán. Úgy tűnik azonban, hogy ahogyan tavaly, úgy idén sem alakulnak jól a dolgok.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke, Bross Péter a Hirado.hu-nak elmondta, hogy miután elkezd nőni a napsütéses órák száma, emellett a szokásosnál enyhébb a tél is, az anyaméh nekiáll dolgozni és petét rak, ezért a petékből kikelő álcákat felnevelő méhek korábban pusztulnak el, élettartamuk csökken. Így történhet ez az idén is.

Háziméhek (Apis mellifera) isznak a Pacsmagi Halastavak Természetvédelmi Területen 2016. március 30-án (MTI-fotó: Kovács Attila) Háziméhek  isznak a Pacsmagi Halastavak Természetvédelmi Területen 2016. március 30-án
(MTI-fotó: Kovács Attila)

Abnormális a helyzet

„A méhészek jelezték, hogy 2-3 lépben már van pete, lárva, és báb is. Ez teljesen abnormális január elején, és nagyon igénybe veszi a méheket. Ilyenkor ugyanis etetniük kell az új nemzedéket, ami felemészti az összes energiájukat” – magyarázta az OMME elnöke.

Nem elég a korai fiasítás, a tavaszi fagyok is könnyen megtizedelhetik a méhcsaládokat. Bross Péter hozzátette, az enyhe idővel túl nagy probléma alapvetően nem lenne, ha elmaradnának a tavaszi fagyok, azonban ez nem így van, és emiatt a méhek túlságosan korán indulnak fejlődésnek, ami később, a hideg megjöttével, óriási problémát okozhat a méhcsalád életében. Előfordulhat, hogy a család fészkének melegét biztosító méhtömeg ideje korán elpusztul. Ennek oka, hogy a korai fiasítás nevelése megrövidíti méhegyedek életét. Az OMME elnöke rávilágított, nyugalmi időszakban fél évig élnek a méhek, azonban például a májusban kikelt méhek mindössze 2-3 hetet élnek, tulajdonképpen „halálra dolgozzák magukat”.

Továbbá nemcsak a méhek, a növények is érzik az enyhe időjárást, ami viszont hatással van a méhek életére is.

Méhek repülnek egy kaptár bejáratánál a Heves megyei Kál közelében 2016. április 26-án (MTI-fotó: Komka Péter)Méhek repülnek egy kaptár bejáratánál a Heves megyei Kál közelében 2016. április 26-án
(MTI-fotó: Komka Péter)

„Január közepén már virágzott az éger és a mogyoró, beindultak a korai a fűzek, a pongyolapitypang, az ibolya, a hóvirág, tehát a tavaszi növények nem jókor virágoznak. Ilyenkor a nedvkeringés beindul a növényeknél, a tartós jó idő mellett elkezdődhet a virágképződés, azonban a későbbi hideg időjárás azt megfagyasztja, tehát a növények kénytelenek lesznek másodszor is virágot hozni” – részletezte Bross Péter.

Közelebb van a baj, mint gondolnánk

A szakértő hozzátette, a másodvirágzást nem véletlenül nevezik szaknyelven kényszervirágzásnak. Ebben az esetben a növény nem ad annyi nektárt, és nincs akkora mennyiségű virágzás sem, mint optimális esetben.

A fentebb felsorolt klímaváltozással kapcsolatos gondok a jövőben egyébként komolyabb problémákat is okozhatnak. Elképzelhető, hogy itt Magyarországon mi nem érezzük, hogy milyen következményei lehetnek ezeknek a problémáknak, hiszen a magyar termelők évente 30 ezer tonna mézet termelnek – ez háromszorosan fedezi a magyar mézfogyasztók igényeit – nem úgy, mint például a franciák.

Bross Péter rávilágított, Franciaország a világ második legnagyobb növényvédelmi vegyszer felhasználója, részben emiatt, és részben a fentebb említett okok miatt drasztikusan csökken a méhcsaládok száma. A korábbi 35 ezer tonnáról tavalyra mindössze tízezer tonnára csökkent Franciaország méztermelése. Magyarország tehát több mint háromszor annyi mézet termel, miközben területe nagyjából ötször kisebb.

Egy méh virágport gyűjt egy virágzó korai loncról (Lonicera x purpusii) a nagykanizsai Csónakázó-tónál 2014. január 12-én (MTI-fotó: Varga György)Egy méh virágport gyűjt egy virágzó korai loncról a nagykanizsai Csónakázó-tónál 2014. január 12-én
(MTI-fotó: Varga György)

„A mézhamisítás mindig napirenden lesz, míg csökken a méhcsaládok száma”

Közben Kínában már évek óta kézzel porozzák be a virágokat, mert egyes területeken ma már egyáltalán nem élnek méhcsaládok, köszönhetően a környezetszennyezésnek, a szélsőséges időjárásnak, és a növényvédőszerek ész nélküli használatának.

Itt érdemes megjegyezni, hogy nem véletlen, hogy egy időben szinte ömlött az Európai Unió országaiba a hamis kínai méz. Az OMME elnöke ezzel kapcsolatosan úgy vélekedett, egyértelmű, hogy a mézhamisítás mindig napirenden lesz, ha kihalnak a szorgos kis méhcsaládok, hiszen a világon folyamatosan csökken a méhcsaládok száma, közben a sok ember viszont mézet enne.

Továbbá felhívta a figyelmet arra is, hogy nemrégiben a legnagyobb német élemiszervizsgálatokkal foglalkozó laboratórium a beküldött minták alapján megállapította, hogy a méz a világon a 3. legérintettebb termék a hamisításban.

 

Forrás: https://www.hirado.hu/belfold/kozelet/cikk/2018/01/25/abnormalis-hogy-januarban-repkednek-a-mehek/

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük