Korán álltak idén munkába a méhek, dolgoznak és szaporodnak is, ami problémás lehet, mert a tavaszi fagyok rettenetesen megtizedelik a méhcsaládokat. Az európai méhészek alig tudják tartani a lépést az időjárásváltozással, Franciaországban nagyjából harmadára esett vissza a méztermelés egy év alatt, az Európai Unión kívül pedig méhek helyett már emberek porozzák a virágokat. A kialakult helyzetre reagálva az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága kedden elfogadta az úgynevezett Méz-jelentést.
Tavaly sem, és idén sem tesz jót az enyhe tél a méheknek, de tulajdonképpen a méhészeknek sem. Nagy szükség lenne az évszaknak megfelelő időjárásra, hogy a méhészek (idegei) ne menjenek tönkre tavaszra, a méhek pedig ne pusztuljanak el idejekorán. Úgy tűnik azonban, hogy ahogyan tavaly, úgy idén sem alakulnak jól a dolgok.
Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke, Bross Péter a Hirado.hu-nak elmondta, hogy miután elkezd nőni a napsütéses órák száma, emellett a szokásosnál enyhébb a tél is, az anyaméh nekiáll dolgozni és petét rak, ezért a petékből kikelő álcákat felnevelő méhek korábban pusztulnak el, élettartamuk csökken. Így történhet ez az idén is.

(MTI-fotó: Kovács Attila)
Abnormális a helyzet
„A méhészek jelezték, hogy 2-3 lépben már van pete, lárva, és báb is. Ez teljesen abnormális január elején, és nagyon igénybe veszi a méheket. Ilyenkor ugyanis etetniük kell az új nemzedéket, ami felemészti az összes energiájukat” – magyarázta az OMME elnöke.
Nem elég a korai fiasítás, a tavaszi fagyok is könnyen megtizedelhetik a méhcsaládokat. Bross Péter hozzátette, az enyhe idővel túl nagy probléma alapvetően nem lenne, ha elmaradnának a tavaszi fagyok, azonban ez nem így van, és emiatt a méhek túlságosan korán indulnak fejlődésnek, ami később, a hideg megjöttével, óriási problémát okozhat a méhcsalád életében. Előfordulhat, hogy a család fészkének melegét biztosító méhtömeg ideje korán elpusztul. Ennek oka, hogy a korai fiasítás nevelése megrövidíti méhegyedek életét. Az OMME elnöke rávilágított, nyugalmi időszakban fél évig élnek a méhek, azonban például a májusban kikelt méhek mindössze 2-3 hetet élnek, tulajdonképpen „halálra dolgozzák magukat”.
Továbbá nemcsak a méhek, a növények is érzik az enyhe időjárást, ami viszont hatással van a méhek életére is.

(MTI-fotó: Komka Péter)
„Január közepén már virágzott az éger és a mogyoró, beindultak a korai a fűzek, a pongyolapitypang, az ibolya, a hóvirág, tehát a tavaszi növények nem jókor virágoznak. Ilyenkor a nedvkeringés beindul a növényeknél, a tartós jó idő mellett elkezdődhet a virágképződés, azonban a későbbi hideg időjárás azt megfagyasztja, tehát a növények kénytelenek lesznek másodszor is virágot hozni” – részletezte Bross Péter.
Közelebb van a baj, mint gondolnánk
A szakértő hozzátette, a másodvirágzást nem véletlenül nevezik szaknyelven kényszervirágzásnak. Ebben az esetben a növény nem ad annyi nektárt, és nincs akkora mennyiségű virágzás sem, mint optimális esetben.
A fentebb felsorolt klímaváltozással kapcsolatos gondok a jövőben egyébként komolyabb problémákat is okozhatnak. Elképzelhető, hogy itt Magyarországon mi nem érezzük, hogy milyen következményei lehetnek ezeknek a problémáknak, hiszen a magyar termelők évente 30 ezer tonna mézet termelnek – ez háromszorosan fedezi a magyar mézfogyasztók igényeit – nem úgy, mint például a franciák.
Bross Péter rávilágított, Franciaország a világ második legnagyobb növényvédelmi vegyszer felhasználója, részben emiatt, és részben a fentebb említett okok miatt drasztikusan csökken a méhcsaládok száma. A korábbi 35 ezer tonnáról tavalyra mindössze tízezer tonnára csökkent Franciaország méztermelése. Magyarország tehát több mint háromszor annyi mézet termel, miközben területe nagyjából ötször kisebb.

(MTI-fotó: Varga György)
„A mézhamisítás mindig napirenden lesz, míg csökken a méhcsaládok száma”
Közben Kínában már évek óta kézzel porozzák be a virágokat, mert egyes területeken ma már egyáltalán nem élnek méhcsaládok, köszönhetően a környezetszennyezésnek, a szélsőséges időjárásnak, és a növényvédőszerek ész nélküli használatának.
Itt érdemes megjegyezni, hogy nem véletlen, hogy egy időben szinte ömlött az Európai Unió országaiba a hamis kínai méz. Az OMME elnöke ezzel kapcsolatosan úgy vélekedett, egyértelmű, hogy a mézhamisítás mindig napirenden lesz, ha kihalnak a szorgos kis méhcsaládok, hiszen a világon folyamatosan csökken a méhcsaládok száma, közben a sok ember viszont mézet enne.
Továbbá felhívta a figyelmet arra is, hogy nemrégiben a legnagyobb német élemiszervizsgálatokkal foglalkozó laboratórium a beküldött minták alapján megállapította, hogy a méz a világon a 3. legérintettebb termék a hamisításban.
Forrás: https://www.hirado.hu/belfold/kozelet/cikk/2018/01/25/abnormalis-hogy-januarban-repkednek-a-mehek/