Kategória: Egyéb

Egyéb
Zseniális ötlettel állt elő két méhész, a magyarok is profitálhatnak belőle

Zseniális ötlettel állt elő két méhész, a magyarok is profitálhatnak belőle

Miért kellene mindent egyedül megoldanunk, mikor segítséggel sokkal könnyebb, nem mellesleg költséghatékonyabb? – ez a mottója annak a két méhésznek, akik a mobilkorszak előnyeit kamatoztatva valósították meg ötletüket. Szerintük igenis lehetséges egy hatékonyabb és jóval kevesebb papírmunkával járó mezőgazdaságot működtetni.

Az egyszerű ötletekből nem gyakran, de előfordul, hogy generációkat meghatározó dolgok születnek. Valahogy így kezdődött a Facebook története is, hiszen Mark Zuckerberg csak csinált egy oldalt, ahol az emberek kapcsolatot tarthatnak egymással, és új barátságok is köttethetnek. De miért olyan fontos most ez?

Nos, elsősorban azért, mert egy igen egyszerű ötletből épp előttünk kezd létrejönni az utóbbik idők egyik legnagyszerűbb kezdeményezése. Két amerikai méhésznek ugyanis sokszor adódott problémája azzal, hogy méheikkel nem tudnak beporoztatni annyi virágot, ami miatt egyáltalán megéri ezt a szakmát művelni. Sok helyen pedig bár rengeteg növény található, ott épp méhekből van hiány, így ők is nyűglődnek.

Ekkor pattant ki Nick és Dawn, a HiveLend nevű kezdeményezés mögött álló méhészek fejéből az ötlet: miért ne lehetne a farmereket és a hozzájuk hasonló gazdálkodókat valahogy összekapcsolni, s a két fél problémáját úgy orvosolni, hogy mindannyian egyformán nyerjenek rajta?

Az ötletből végül kézzelfogható eredmény lett, megszületett a HiveLend nevű portál és a kapcsolódó app (igaz, utóbbi még készül), amely a méhek egyfajta Uberjeként híresült el a szakmában: a szolgáltatásra regisztráló farmerek egy erre alkalmas weboldalon jelezhetik igényüket, ha azt szeretnék, hogy a szakemberek átmenjenek hozzájuk, s segítségükkel a méhek beporozzák a virágokat. Ugyanez visszafelé is működik: a méhészek is látják, hol van épp szükség a méheket igénylő szakemberekre.

Noha az ötlet még javában fejlesztés alatt áll, kitalálói szerint az nem csupán a méhészek és a gazdálkodók közötti kommunikációt segíti majd elő, segítségével tudatosan mozdítható előre a fenntartható mezőgazdaság kultúrája, javítható a terméshozam, és nem mellesleg csökkenthetők az adminisztrációs költségek, és a papírmunkára szánt idő, energia.

A projekt hivatalos weboldalán írtak szerint a világ mostanra eljutott oda, amikor át kell értelmeznünk, mit értünk pontosan üzlet alatt, mert a jövő problémái a becsületes és tisztességes vállalkozások együttműködésével oldhatók csak meg.

Forrás: http://hvg.hu/tudomany/20180716_hivelend_meh_meheszet_mez_uber

Mivel helyettesíthetjük a betiltott növényvédő szereket?

Mivel helyettesíthetjük a betiltott növényvédő szereket?

A neonikotinoid típusú rovarölő szerek csaknem teljes betiltása sokat segít a megporzó rovarok helyzetén – de az eredmény visszaüthet, az alkalmazható növényvédő szerek számának csökkenése miatt.

Az Európai Bíróság határozata szerint a legelterjedtebb neonikotinoid rovarölő szerek – imidakloprid, klotiadizin, tiametoxam – szabadföldi alkalmazását 2019-től betiltják. A jövőben csupán zárt termesztőterületen használhatók, ahol – az indoklás szerint – méhekre nem tudják a károsító hatásukat kifejteni.

A növényvédő szerek alkalmazásnak méhkárosító hatása évek óta központi témája a növényvédelmi szakigazgatásnak. A méhpopulációk csökkenésének számos oka lehet, ezek között a klímaváltozás, a méheket károsító atkafajok, a tartási és méhlegeltetési viszonyok kedvezőtlen volta és egyáltalán nem utolsósorban a növényvédő szerek és azok szakszerűtlen használata kiemelt helyen állnak.Az EU-döntés ellen a Cseh Köztársaság, Dánia, Románia és Magyarország  szavazott, 8 EU-tagország tartózkodott a szavazástól, ezzel szemben az EU tagállamainak minősített többsége – 76,1% – a tiltó határozatot támogatta. Magyarország döntését alapvetően befolyásolta, hogy nálunk a méhpopuláció jelentős csökkenését eddig még nem észlelték, ugyanakkor hazánkban is mutatták már ki ezen szerek méheket károsító hatását.

Az EU-tagországok jelentős részében a méhpopulációk csökkenését tapasztalták számos kultúrában. 2013-ban az EU a neonikotinoid hatóanyagok virágzáskori permetezésének korlátozását vezette be. A magcsávázás is engedélyezve volt, ebben az esetben is minden lehető védekezési módot előírt a hatóság annak elkerülésére, hogy a vetés során a vetőmagról esetleg lepergő rovarölőszer-részecskék ne érintkezhessenek a méhekkel. Mindez eredményesnek bizonyult.

Magyarországon a neonikotinoid csávázószerek támogatásának jelentős indoka, hogy a felsorolt három növénykultúrát termesztik a gabona mellett a legnagyobb területen. A csávázás során a legfontosabb cél volt, hogy a rovarölőszer-tartalmú csávázószer minél kisebb mértékű leporzása fordulhasson elő. A vetőgépeket olyan berendezéssel látták el, hogy a lepergő csávázószer közvetlenül a vetőágyba kerüljön.

A neonikotinoidok alkalmazása ellen fellépő környezetvédő szervezetek aktivitását jól ellensúlyozza a magyar növényvédelmi hatóság erőteljes fellépése a szakszerű növényvédőszer-, ezen belül a rovarölőszer-használat érdekében. A neonikotinoid rovarölőszer-hatóanyagok megítélése a szakmai közvéleményben elfogadható volt.

méh

Az EU-tagországok jelentős részében a méhpopulációk csökkenését tapasztalták számos kultúrában – fotó: Shutterstock

A kialakult helyzet elemzése

A neonikotinoid hatóanyagok kizárása csupán egy kis része annak az elkövetkező években várható növényvédőszer-hatóanyag forgalomból történő kivonásoknak, amelyekkel jelenleg számolni kell az EU tagországainak. Ennek oka, hogy az EU-ban évek óta szigorítják a növényvédőszer-hatóanyagok engedélyezését, azok piacra kerülésekor vagy a későbbi hatóanyag-felülvizsgálatok során.

A hatóságok számos hatóanyagot vontak ki a forgalomból, és az elkövetkező években további, sok esetben nehezen nélkülözhető hatóanyag kivonását tervezik, a hatóanyag-engedély visszavonása vagy helyettesítésre történő kijelölése útján. Alapvető az engedélyezésben kialakult koncepcióváltás:

a kockázati alapú szabályozást a veszély alapú szabályozás váltja fel, amely szembehelyezkedik az EU korábbi engedélyezési szemléletével,

egyben a világ egyéb területein változatlanul érvényesülő kockázati alapú szabályozással.

Az addig érvényes növényvédőszer-engedélyezési direktívát 2011 óta a kockázati tényezők együttes értékelése helyett felváltotta a kizárást indokló tulajdonságok vizsgálata. A kizáró tényezőknek a növényvédőszer-hatóanyagok rendszeres felülvizsgálata során történő figyelembevétele alapján

a jövőben a forgalomból kivont hatóanyagok számának jelentős csökkenésével kell számolnunk.

A növényvédőszer-hatóanyagok használatból való kizárása vagy korlátozása alapvetően megváltoztathatja a növényvédelem hatékonyságát, egyben eredményességét.

A fenti, neonikotinoid hatóanyagú rovarölő szerek felhasználása kizárásának következménye – akár a jelenleg ismert leghatékonyabb, magcsávázó szerként történő felhasználás esetén is – csak a kevésbé hatékony talajfertőtlenítéssel vagy állománypermetezéssel oldható meg.

Ami a betiltott három neonikotinoid rovarölő szert illeti, a tiakloprid és az acetamiprid hatóanyag (ugyancsak neonikotinoid típusú anyagok) továbbra is alkalmazhatók repcében, kukoricában, napraforgóban. Ezek a hatóanyagok a vizsgálatok szerint kevésbé károsak a méhekre, de a megfelelő hatékonyság biztosítására a csávázásnál alkalmazottnál magasabb dózisban kell őket használni, ami fokozza a környezet terhelését.

A várható további problémák

• A kitiltott hatóanyagok helyett alkalmazott, kevésbé hatékony termékekkel végzett védelem alacsonyabb hatékonysága miatt a védekezés költsége növekszik, egyidejű csökkenő termésmennyiség és gyengébb minőség mellett.

kukorica

Magyarország nettó exportőrből nettó importőrré változhat kukorica, gabonafélék, napraforgó esetében – fotó: Shutterstock

• A mennyiségi és minőségi visszaesés a mezőgazdasági termesztés gazdaságosságát és a gazdaságok bevételét csökkenti.

• A terméscsökkenés miatt Magyarország nettó exportőrből nettó importőrré változhat kukorica, gabonafélék, napraforgó esetében, ami importból való beszerzést tehet szükségessé.

• A  hosszú távon bekövetkező, megnövekvő terménybehozatal növekvő élelmiszerárakat és egyes kultúrák termesztésének ellehetetlenülését okozhatja.

• A csávázás során a hektáronként kijuttatott növényvédő szer környezetterhelése a legalacsonyabb, összehasonlítva a talajfertőtlenítéssel vagy a kártevők ellen alkalmazható állománypermetezéssel.

Nehéz megbecsülni a várható terméskiesés mennyiségét és értékét. Az éghajlat változása – a nyári hőségnapok számának emelkedése, a fagyos napok számának csökkenése – a kártevők szaporodásának kedvez. A felmelegedéssel egyidejűleg az éves csapadékmennyiség csökkenése várható. A  hőmérséklet-emelkedéssel egyidejűleg számolni lehet új kártevők, pl. a gyapottok-bagolylepke áttelelésével. Mind gyakrabban hallunk a bekerülő invazív fajok előfordulása gyakoriságának növekedéséről.

Hogyan védekezhetünk a kártevők ellen a szer betiltása után?

Integrált növényvédelem lehetősége a rovarkártevők elleni védelemben

genetikai védelem – fajtaválasztás, a fajta genetikájába kódolt rezisztencia kihasználása
agrotechnikai védelem – minden olyan művelési módszer felhasználása, ami a termesztett kultúra kártevők elleni rezisztenciáját támogatja
 biológiai és biotechnológiai védekezés – természetes ellenségek védelme, felszaporítása, biológiai készítmények alkalmazása
kémiai védelem – állományvédelem alkalmazása, csávázószerek hiányában

A fentiek közül az agrotechnikai védelem emelendő ki, amelynek hagyományai léteznek és alkalmazhatók lehetnek. Eszközei a vetésforgó, talajművelés, a növények harmonikus táplálása, a vetésidő helyes megválasztása, gyomszabályozás, optimális állománysűrűség. Leghatékonyabb a vetésforgó lehetne, ha Magyarországon a mezőgazdasági terület több mint felén nem kukorica és kalászos teremne, ami az önmaga utáni termesztés gyakori előfordulásához vezet.

A táblaméretek csökkentése, a termesztett kultúrák számának növelése előnyösen hatna az agrotechnikai védelem hatékonyságának emelésére. Ide tartozik az erre alkalmas területeken a forgatásos művelés alkalmazása, ami az erózió elleni védelemhez járul hozzá, csökkenti az árvakelést, ami a rovarkártevők elleni védelem egyik eszköze lehet, egyéb előnyök mellett.

A biológiai védekezés jelenleg csak kevés károsítóval szemben és kis területen alkalmazható. A lehetőségek között változatlanul a kémiai védekezésre kell koncentrálnunk.

A kijuttatást optimális időben, pontosan a célfelületre kell kijuttatni, valamennyi biztonsági előírás megtartásával.

A kártevők megjelenésének és terjedésének előrejelzésén alapuló preventív védelemmel jelentős mértékben csökkenthető a felhasználásra kerülő hatóanyagok mennyisége, és csökkenthető a környezet növényvédőszer-terhelése. A helyspecifikus, precíziós növényvédelem a növénytermesztésben új lehetőségeket nyit meg, amelyek kihasználása jelentős előrelépést jelenthet.

Napraforgó

A napraforgóban a talajlakó kártevők és a barkók ellen elsősorban csávázással történt a védekezés. A neonikotinoid hatóanyagok kivonásával ez a megoldás nem lehetséges, helyette alternatívaként lehetséges a talajfertőtlenítés, amelynek negatív környezeti hatásai sokkal jelentősebbek, mint a neonikotinoid csávázással kapcsolatos környezeti aggályok.

napraforgó

A napraforgó rovarkártevői ellen a levéltetvek és mezei poloskák elleni védekezést érintik a leginkább a tervezett hatóanyag-kivonások – fotó: Shutterstock

A kivonásra kijelölt hatóanyagok: tiakloprid, cipermeztrin, helyettesítésre jelölt hatóanyagok a lambda-cihalotrin és a pirimikarb. A tiakloprid és a pirimikarb helyettesítésére az acetamiprid alkalmazható, a cipermetrin és a lambda-cihalotrin helyettesítésére rendelkezésre állnak a további, engedély-visszavonástól nem fenyegetett piretroid hatóanyagok.

Ezek alapján időlegesen megoldottnak látszik a helyettesíthetőség, de ez a megoldás csak átmeneti, mert a szűkülő hatóanyag-kínálat következtében várhatóan gyorsan kialakul a kártevőkben a szerrezisztencia. A napraforgó rovarkártevői ellen a levéltetvek és mezei poloskákelleni védekezést érintik a leginkább a tervezett hatóanyag-kivonások.

repce rovarkártevői ellen alkalmazható szerek nem különböznek a napraforgóétól.

Kukorica

A kukorica nagy területi kiterjedése miatt az integrált növényvédelem néhány fontos eleme csak korlátozott módon alkalmazható hazánkban. A vetésváltás csaknem ellehetetlenült, ami ezért problematikus, mert megfelelő vetésforgóval egyes gyomnövények, károsító rovarok és betegségek visszaszorítása megoldható lenne. Emiatt a teljes termesztési technológia fontos részét képezi a vegyszeres növényvédelem.

A neonikotinoid csávázószereknek különösen a vetőmag-előállításban és a csemegekukorica-termesztésben volt szerepük. A kukoricabogár-lárvakár elleni védelmen kívül pattanóbogár-lárvák,cserebogárlárvák elleni talajfertőtlenítésre megmaradnak a teflutrin és a lambda-cihalotrin hatóanyagú granulátumok.

kukorica

A neonikotinoid csávázószereknek különösen a vetőmag-előállításban és a csemegekukorica-termesztésben volt szerepük – fotó: Shutterstock

A talajfertőtlenítés azonban ebben az esetben is sokkal nagyobb környezeti terhelést jelent, mint a csávázás, aminél a környezetbe kikerülő hatóanyag mennyisége jóval kevesebb, mint egyéb kijuttatási technológiák esetében.

A rovarkártevők elleni – igen ritkán alkalmazott – állománykezelésre a jelenleg használatban levő hét piretroid típusú hatóanyag közül kettő kivonását tervezi az EU, ami az alkalmazható hatóanyagok körének gyors szűkülésével a rezisztencia kialakulásának további gyorsulását okozhatja.

A neonikotinoid típusú csávázószerek felhasználásnak évek óta tartó felfüggesztése, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal által megállapított kockázatok és ennek nyomán az EU tilalma is ellentmondásos szakvéleményezésen alapultak.

A neonikotinoidok betiltása után sem csökkent a méhpusztulás Franciaországban.

Az Egyesült Királyságban a csávázás hiányában súlyossá vált repcebolha-kártétel miatt 2015-ben 22 ezer hektár repcét kellett kiszántani, ezzel tetemes anyagi kárt okozva a termelőknek.

Egyes EU-tagországokban szükséghelyzeti felhasználási engedélyeket kellett kiadni a repcében kialakult kártételi veszély miatt.

A kémiai védelem hatékonyságának fenntartása és a rezisztencia kialakulása késleltethető szerkombinációk alkalmazásával. Remélhető, hogy a növényvédőszer-fejlesztés, új termékek piacra hozatala könnyítik a gazdálkodók helyzetét.

Ultimátumot kaptak a méhészek

Ultimátumot kaptak a méhészek

Az új agrárminiszter Nagy István szerint a méhészek vagy képesek kiegyezni egymás között, rendezni a konfliktusaikat, vagy a tárca veszi kezébe a dolgokat, de abból nem lesz köszönet – derül ki a Magyar Mezőgazdaságnak adott interjújából.

Szeretném elkerülni, hogy kívülállóként az Agrárminisztériumnak kelljen döntést hoznia, az ágazat akarata ellenére. De ez fog következni, ha a méhészeti ágazatban érintettek nem lesznek képesek az együttműködésre. Azt az ajánlatot teszem a méhészeti ágazat valamennyi szereplőjének, hogy béküljenek ki egymással, üljenek le, állapodjanak meg, azt terjesszék a minisztérium elé – nyilatkozta a portálnak a miniszter, aki maga is ismert méhész.

Határidőt is adott az ágazatnak: idén nyár végéig kell dűlőre jutniuk. “Ezt vegyék nagyon komoly üzenetnek” – nyomatékosította a miniszter, hogy az agrártárca bele fog avatkozni a méhészek ügyébe, ha nem születik döntés.

Fontos bejelentése még, hogy a közeljövőben véglegesen megszüntetik egy igen gyakran használt növényvédőszer-hatóanyag, a neonikotinoidok használatát. Még szükséghelyzetben sem adnak ki engedélyeket.

“Nyugodtak lehetünk, nem vetnek Magyarországon egyetlen tő neonikotinoiddal csávázott repcét sem. Kedvező a méhészeknek az is, hogy a jövőben a szóját – a vegyszeres gyomirtás miatt – nem lehet a zöldítésben elszámolni. Tudjuk: a szója nem egy jól mézelő növény, helyette a méhek és más beporzó rovarok számára is hasznos, jól mézelő virágzó növényeket, tehát “igazi zöldítést” vethetnek a gazdáknak” – tette hozzá a miniszter.

Az idei év átlagos vagy annál rosszabb lehet a méhészek számára. Az elnyúló tél, gyorsan érkező nyár miatt sok virág egybe nyílt. De sok helyen a repcére egyáltalán nem repültek rá a méhek – ahogy arról korábbi átfogó cikkében lapunk is beszámolt.

A fotó forrása: Shutterstock.

Amikor már emberek porozzák a méhek helyett a virágokat

Amikor már emberek porozzák a méhek helyett a virágokat

Korán álltak idén munkába a méhek, dolgoznak és szaporodnak is, ami problémás lehet, mert a tavaszi fagyok rettenetesen megtizedelik a méhcsaládokat. Az európai méhészek alig tudják tartani a lépést az időjárásváltozással, Franciaországban nagyjából harmadára esett vissza a méztermelés egy év alatt, az Európai Unión kívül pedig méhek helyett már emberek porozzák a virágokat. A kialakult helyzetre reagálva az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága kedden elfogadta az úgynevezett Méz-jelentést.

Tavaly sem, és idén sem tesz jót az enyhe tél a méheknek, de tulajdonképpen a méhészeknek sem. Nagy szükség lenne az évszaknak megfelelő időjárásra, hogy a méhészek (idegei) ne menjenek tönkre tavaszra, a méhek pedig ne pusztuljanak el idejekorán. Úgy tűnik azonban, hogy ahogyan tavaly, úgy idén sem alakulnak jól a dolgok.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke, Bross Péter a Hirado.hu-nak elmondta, hogy miután elkezd nőni a napsütéses órák száma, emellett a szokásosnál enyhébb a tél is, az anyaméh nekiáll dolgozni és petét rak, ezért a petékből kikelő álcákat felnevelő méhek korábban pusztulnak el, élettartamuk csökken. Így történhet ez az idén is.

Háziméhek (Apis mellifera) isznak a Pacsmagi Halastavak Természetvédelmi Területen 2016. március 30-án (MTI-fotó: Kovács Attila) Háziméhek  isznak a Pacsmagi Halastavak Természetvédelmi Területen 2016. március 30-án
(MTI-fotó: Kovács Attila)

Abnormális a helyzet

„A méhészek jelezték, hogy 2-3 lépben már van pete, lárva, és báb is. Ez teljesen abnormális január elején, és nagyon igénybe veszi a méheket. Ilyenkor ugyanis etetniük kell az új nemzedéket, ami felemészti az összes energiájukat” – magyarázta az OMME elnöke.

Nem elég a korai fiasítás, a tavaszi fagyok is könnyen megtizedelhetik a méhcsaládokat. Bross Péter hozzátette, az enyhe idővel túl nagy probléma alapvetően nem lenne, ha elmaradnának a tavaszi fagyok, azonban ez nem így van, és emiatt a méhek túlságosan korán indulnak fejlődésnek, ami később, a hideg megjöttével, óriási problémát okozhat a méhcsalád életében. Előfordulhat, hogy a család fészkének melegét biztosító méhtömeg ideje korán elpusztul. Ennek oka, hogy a korai fiasítás nevelése megrövidíti méhegyedek életét. Az OMME elnöke rávilágított, nyugalmi időszakban fél évig élnek a méhek, azonban például a májusban kikelt méhek mindössze 2-3 hetet élnek, tulajdonképpen „halálra dolgozzák magukat”.

Továbbá nemcsak a méhek, a növények is érzik az enyhe időjárást, ami viszont hatással van a méhek életére is.

Méhek repülnek egy kaptár bejáratánál a Heves megyei Kál közelében 2016. április 26-án (MTI-fotó: Komka Péter)Méhek repülnek egy kaptár bejáratánál a Heves megyei Kál közelében 2016. április 26-án
(MTI-fotó: Komka Péter)

„Január közepén már virágzott az éger és a mogyoró, beindultak a korai a fűzek, a pongyolapitypang, az ibolya, a hóvirág, tehát a tavaszi növények nem jókor virágoznak. Ilyenkor a nedvkeringés beindul a növényeknél, a tartós jó idő mellett elkezdődhet a virágképződés, azonban a későbbi hideg időjárás azt megfagyasztja, tehát a növények kénytelenek lesznek másodszor is virágot hozni” – részletezte Bross Péter.

Közelebb van a baj, mint gondolnánk

A szakértő hozzátette, a másodvirágzást nem véletlenül nevezik szaknyelven kényszervirágzásnak. Ebben az esetben a növény nem ad annyi nektárt, és nincs akkora mennyiségű virágzás sem, mint optimális esetben.

A fentebb felsorolt klímaváltozással kapcsolatos gondok a jövőben egyébként komolyabb problémákat is okozhatnak. Elképzelhető, hogy itt Magyarországon mi nem érezzük, hogy milyen következményei lehetnek ezeknek a problémáknak, hiszen a magyar termelők évente 30 ezer tonna mézet termelnek – ez háromszorosan fedezi a magyar mézfogyasztók igényeit – nem úgy, mint például a franciák.

Bross Péter rávilágított, Franciaország a világ második legnagyobb növényvédelmi vegyszer felhasználója, részben emiatt, és részben a fentebb említett okok miatt drasztikusan csökken a méhcsaládok száma. A korábbi 35 ezer tonnáról tavalyra mindössze tízezer tonnára csökkent Franciaország méztermelése. Magyarország tehát több mint háromszor annyi mézet termel, miközben területe nagyjából ötször kisebb.

Egy méh virágport gyűjt egy virágzó korai loncról (Lonicera x purpusii) a nagykanizsai Csónakázó-tónál 2014. január 12-én (MTI-fotó: Varga György)Egy méh virágport gyűjt egy virágzó korai loncról a nagykanizsai Csónakázó-tónál 2014. január 12-én
(MTI-fotó: Varga György)

„A mézhamisítás mindig napirenden lesz, míg csökken a méhcsaládok száma”

Közben Kínában már évek óta kézzel porozzák be a virágokat, mert egyes területeken ma már egyáltalán nem élnek méhcsaládok, köszönhetően a környezetszennyezésnek, a szélsőséges időjárásnak, és a növényvédőszerek ész nélküli használatának.

Itt érdemes megjegyezni, hogy nem véletlen, hogy egy időben szinte ömlött az Európai Unió országaiba a hamis kínai méz. Az OMME elnöke ezzel kapcsolatosan úgy vélekedett, egyértelmű, hogy a mézhamisítás mindig napirenden lesz, ha kihalnak a szorgos kis méhcsaládok, hiszen a világon folyamatosan csökken a méhcsaládok száma, közben a sok ember viszont mézet enne.

Továbbá felhívta a figyelmet arra is, hogy nemrégiben a legnagyobb német élemiszervizsgálatokkal foglalkozó laboratórium a beküldött minták alapján megállapította, hogy a méz a világon a 3. legérintettebb termék a hamisításban.

 

Forrás: https://www.hirado.hu/belfold/kozelet/cikk/2018/01/25/abnormalis-hogy-januarban-repkednek-a-mehek/

Megdőlni látszik a tévhit: mégsem a hárs okozza a méhek halálát

Megdőlni látszik a tévhit: mégsem a hárs okozza a méhek halálát

Rengeteg hársfát vágtak ki egy korábbi tanulmány miatt, amely szerint a poszméhek tömeges pusztulását az ezüsthársak okozzak. A legtöbb elpusztult méhet ugyanis a hársak alatt lehet találni, ennek azonban az az oka, hogy a későn virágzó hársak nagyon kevés tápanyagot adnak a rovaroknak. Úgy tűnik, most megdőlt a tévhit, és a kutatók alátámasztották, hogy a hárs nem ártalmas a méhekre, és nem irtani, hanem ültetni kell.
Greenwichi Egyetem szakértői azt vizsgálták, miért találni olyan sok elpusztult méhet a hársfák alatt. A legtöbb elpusztult poszméh ugyanis az ezüsthársak alatt fordul elő, aminek valószínűleg az az oka, hogy ezek a növények viszonylag későn virágoznak, azonban nagyon kevés tápanyagot adnak. A kutatók alátámasztották, hogy a hárs nem mérgező, tehát nem ez az oka a sok elpusztult méhnek – írja az index.hu.

Számos korábbi tanulmány abból indult ki, hogy a hársnektár mérgező lehet a poszméhekre. Az 1970-es évek óta élő elmélet hatására sok városban tömegesen vágták ki a hársfákat. A mérgezésre azonban mindeddig nem találtak meggyőző bizonyítékokat, és számos kutató úgy véli, hogy maguk a hársak nem mérgezőek az állatok számára, hanem pont ezek jelentik a nyár utolsó táplálékforrását a méhek számára.

A hársvirágzás július elején kezdődik és – ha a rovaroknak szerencséjük van – egész hónapban táplálja őket. Augusztustól egy táplálék nélküli hónap kezdődik számukra. A poszméhek és a többi rovar egymással vetekszik az élelemért, és nem feltétlenül jut belőle mindenkinek. A fák nem tudnak mindegyik rovarnak elegendő táplálékkal szolgálni, ezért a méhek egy része utolsó potenciális tápanyagforrásuk, vagyis a hársak alatt pusztul el. Ezért is kell abbahagyni a hársak irtását, sőt még több későn virágzó fajra lenne szükség a városokban – állítják kutatók.

Forrás: https://www.agrarszektor.hu/novenytermesztes/megdolni-latszik-a-tevhit-megsem-a-hars-okozza-a-mehek-halalat.8949.html

Brutális bunyó az aszfalton: méh vs. darázs

Brutális bunyó az aszfalton: méh vs. darázs

Hogy is mondta Muhammad Ali? “Lebegj, mint a lepke és csípj, mint a méh.” A természetben ez kevés, rendre a darázs győz, ráadásul szúrás nélkül.

Ha valaki nyitott szemmel jár, még Budapesten is lépten-nyomon a természet csodáiba botlik. A kutyasétáltatás talán a legideálisabb helyzet. Ilyenkor az ember egyrészt kisimulva, ellazulva szemlélődik, másrészt fél szeme ugrásra készen mindig a kutyán.

Ha az eb elég gyagyás hozzá, hogy rendre darazsakat, méheket próbáljon elkapni, a gazdi különösen ki van élezve a fekete-sárga kis fullánkosok észlelésére – sokaknak ismerős. Így vettem észre a csendes, óbudai utcán a lehullott akácszirmok közt kavargó apró valamit.

Élet-halál harc

Egy gyors “ül, fekszik, marad” után lehetett csak gondosan szemügyre venni, ekkor derült ki: egy méh és egy darázs vív élet-halál harcot az aszfalton. Láthatóan a darázs volt fölényben, rágóival marta a méhet, próbálta megtalálni a legjobb fogást.

Szerencsétlen méh elég esetlenül igyekezett megszúrni a fürge ellenfelet.

Három fotóra volt idő, mikor videóra állítottam a telefont, megjelent a képernyő sarkában a labrador busa feje, nyilván őt is érdekelte a bunyó. Vagy hogy mi lehet annyira érdekes, amiért neki nem volt szabad közelebb menni…

Ilyenkor azért a legelvetemültebb oknyomozó újságíró is eldobja a kamerát, és üveghangon üvölt a kutyára. Már látja maga előtt, ahogy egy darázs és egy méh fullánkjával az eb torkában rohan az állatorvoshoz gégemetszésre.

Ez már a rovaroknak is sok volt, a darázs méltatlankodva odébb állt, a méh vergődve maradt a földön.

A méh esélye, ha “nyakon szúrja” a darazsat

Mi történt itt? Dr. Vas Zoltán biológust, muzeológust, a Magyar Természettudományi MúzeumHártyásszárnyú Gyűjteményének vezetőjét kérdeztük a fotókról.

A képek alapján egy társas életmódot folytató, faj szerint német darázsról (Vespula germanica) van szó, amint megtámad egy méhet. Teljesen átlagos ez a részéről: megöli, feldarabolja és a darázslárváknak viszi élelemként.

A fullánk védekező fegyver, a rágók támadásra valók, ezért operál a méh előbbivel, a darázs utóbbival.

Az ember számára mindkét lény “ijesztő”, de az az igazság, hogy a méhek nem védekeznek valami ügyesen.

Gyakorlatilag esélye sincs a darázzsal szemben, bár ha rossz helyen találja el egy szúrással, akkor azért a vadászat elsülhet fordítva is. A méh egyetlen esélye, ha sikerül a kitinpáncél mozgatható elemei közötti lágyabb részekbe találnia, különösen ha a fej és az előtor csatlakozási pontjába szúr. Magyarul “nyakon döfi” a darazsat.

 

Forrás: http://24.hu/tudomany/2017/08/03/brutalis-bunyo-az-aszfalton-meh-vs-darazs/

Ez méz? Vagy valami más?

Ez méz? Vagy valami más?

Nagy a gond, ha te is szoktál fogyasztani mézet, akár csak kávéba, teába. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) sürgeti az Európai Unió döntéshozóit, hogy megfelelő szabályozással és ellenőrzésekkel lépjenek fel a főképp Kínából beáramló hamis méz ellen, ugyanis az ismeretlen eredetű hamisított mézek az emberi egészségre nézve is kockázatot hordozhatnak. A két szervezet az egész unióban egyértelmű eredetjelölési és a magyarhoz hasonló nyomonkövetési rendszer bevezetését javasolja. Emellett dolgoznak a méhészeket segítő mobilapplikáció létrehozásán is.

A hamisított, szinte teljes mértékben import, főképp Kínából behozott méz térnyerése az EU belső piacán komoly probléma. A Közös Európai Kutatóközpont ellenőrzésein az EU külső határain és importőröknél vett minták 20 százaléka hamisított méz volt. Egészségügyi szempontból kifejezetten aggályos, hogy a kínai méz-előállítók a mézet gyantaszűrik, az ilyen “méznek” nevezett szirupban nincsenek biológiailag értékes anyagok. Ezeket az egyébként ismeretlen eredetű “mézeket” sokszor jó minőségű európai mézzel keverik és “EU-s és EU-n kívüli országokból származó mézek keveréke” jelöléssel látják el. Ez ellen próbál fellépni a NAK és az OMME közösen, és kéri az EU-t, hogy megfelelő szabályozással és ellenőrzésekkel lépjen fel a külföldről beáramló hamis méz ellen – írja a NAK közleményében.

Az Erdős Norbert európai parlamenti képviselő által jegyzett Méz-jelentés, amely 2017. augusztus 31-én került az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága ,komoly támogatottságot kapott. Ennek értelmében az EP egységesen fel akar lépni többek közt a nemzetközi mézhamisítás és a méheket bizonyítottan károsító növény-védőszerek ellen is. Továbbá az európai élelmiszerkönyvben egyértelműen szabályozni kellene azt, hogy a mézek csomagolásán pontosan szerepeljen: mely országokból származnak. Ezen túlmenően pedig minden esetben a kaptárból kikerülést követően biztosítható legyen a mézek azonosítása, növényi eredet szerinti besorolása, hazai és import mézeknél is.

A NAK és az OMME közös munkacsoportot hoz létre, amely rendszeresen áttekinti a teendőket, aktualitásokat. Az együttműködés keretében egy méhész-mobilapplikáció is készül a méhészek számára, amelyben a termékpálya minden szolgáltatást nyújtó szereplője elérhető lesz, például műlépesek, anyanevelők, mézfelvásárlók, asztalosok, méhegészségügyi felelősök, OMME megyei szaktanácsadók, üvegforgalmazók. A méhek általi beporzástól a növényfajok 84 százaléka, az európai élelmiszergyártás 76 százaléka függ, illetve a méhészet szerepe kimagasló az ökológiai egyensúly fenntartásában. A jövőben magasabb szintre kell emelni a méhészet rangját és finanszírozását, fontos lenne, hogy a 2020 utáni Közös Agrárpolitikába kerüljön be új, méhcsaládszám-alapú közvetlen támogatás a méhészek számára.

További tervek
Az egy főre jutó hazai mézfogyasztás 0,7 kilogramm évente, ami alacsony a nyugat-európai tagállamok 2,5-2,7 kilogrammjához képest. A két szervezet ennek javításán is dolgozik, közös kampányok szervezésével. A NAK a Vidékfejlesztési Program tervezésekor a méhészek észrevételeit közvetítette a döntéshozók felé, ennek köszönhetően jelentős források nyíltak meg az ágazat számára, valamint a földforgalmi törvényben figyelembe vették a méhészek igényét (1 hektárig mindenki vehet földet a lakóhelytől számított 20 km felett is), a zöldítési programba pedig bekerülhettek a méhlegelőnek alkalmas növények is, mint például a gyógynövények.
Forrás: https://www.penzcentrum.hu/vasarlas/alaposan_atverhettek_a_kavezo_teazo_magyar_csaladokat.1059199.html
Méhészek, fogyasztók álma: az üveges lépesméz

Méhészek, fogyasztók álma: az üveges lépesméz


Bencsik József nyugdíjas építészmérnök a franciaországi Lyonban él és méhészkedik. Méhészeti írásai (százon fölül) francia, amerikai, angol, német, spanyol szaklapokban jelennek meg. (Néhányuk magyar szakfolyóiratokban.) Szabadalmazott módszere, a szépen fejlődő magyar bioméhészet számára is érdekes lehet. (A szerk.)

Miről álmodhat az igényes mézfogyasztó? Hamisított, manipulált élelmiszerekkel körülvéve, igazi „szűz” mézről álmodik, amelyhez emberkéz nem nyúlt és amelyet kényelmesen, asztalnál fogyaszthatna.

Miről álmodhat a méhész? Nagy mézhozamról és arról, hogy a méz termelése minél kevesebb emberi beavatkozást igényeljen. A nagyszerű az lenne, ha a méhek közvetlenül a fogyasztó üvegébe hordanák a mézet, amelyet azután maga a fogyasztó tudná kényelmesen leszűrni. Vajon ez bolondos álom lenne?

Már 1999-ben sikeres kísérletek bizonyították, hogy mindkét álom beteljesülhet egy bizonyos méhészeti technológia tökéletesítése folytán. Jelen írás röviden ismerteti ezen technológia és a velejáró új mézfogyasztási mód lényegét és előnyeit.

A méhészek körében köztudomású, hogy amikor bő és tartós a mézhozam, a méhek beépítenek minden zugot, üreget a kaptárban. Ilyen üreg szerepét játszhatnák üres mézesüvegek is. A méhészeti nehézség egyrészt abban áll, hogy hogyan; vagyis se többet, se kevesebbet és semmit bemézelni az üvegeken kívül, másrészt abban, hogy hogyan lehetne az üvegbe beépített lépesmézet könnyen és tisztán „kiszerelni”, leszűrni.

Őrösi professzor könyve „A méhek között” szerint már 1842-ben Kövesdi-Szarka Sándor, erdélyi méhésznek sikerült egy üvegharangba hordatni a mézet. Napjainkban sok méhész próbálkozott az üvegharang helyébe kisebb mézesüvegeket bemézeltetni. Így Magyarországon Wenczel Mihály is a 90-es évek elején. A legtöbb esetben azonban elkerülhetetlen nehézségek adódtak. A méhek ugyanis rendszeresen összeépítették az üvegek száját a környezettel, így az üvegek elszedésekor törések, szakadások, mézcsurgás, méhfulladás állt be. Ugyanakkor ezen méz fogyasztásához csak kiskanál állt a vásárlók rendelkezésére. A kudarc mindezek következtében várható volt.

Egy új méhészeti technológia alkalmazásával az 1995 óta folyó kísérletezések folytán sikerült kiküszöbölni a fennálló nehézségeket.

Az üveges lépesméz termeléséhez kétféle berendezés, rendszer ismeretes:

  • amelyben az üvegek a szájukkal lefelé fordítva egy keretfedő lapba illeszkednek (Kövesdi-Szarka S. módszer), például rakodókaptáros rendszerhez;
  • amelyben az üvegek vízszintesen egymással szemben helyezkednek el, főleg vízszintes kaptárrendszerhez (pl. Wenczel Mihály módszere).

forradalmi újdonság az, hogy mindkét esetben az alkalmazott közönséges mézesüvegek olyan különleges (szabadalmaztatott) ikergyűrűvel szerelhetők fel, amelynek méhátjárós zárólapocskáját a fogyasztó egyszerű nyomással eltávolíthatja. Így termelés közben az üvegben belül a lépeket semmiféle sérülés nem érheti, így becsurgás, méhfulladás sem fordulhat elő. Ugyanakkor a bemézelt üveg elvételével egy szűrésre alkalmas üres üveg is rögzíthető.

Ténymegállapítás: a méhjáratos különleges gyűrűk alkalmazásával a méhész „bolondos” álma megvalósult! A méhek a fogyasztó üvegébe sérülésmentesen építenek mézeslépeket. Ugyanakkor, mivel az alkalmazott üvegek átlátszóak, így azok töltődése mézelés közben is könnyen figyelemmel kísérhető, és azok kiemelése is kényelmes és zavarmentes a méhcsalád részére. Az összes üveg egyszerre is könnyen elvehető, pl. a szokásos méhszöktetős módszer segítségével.

Mi több, ahogyan az a későbbiekben is kitűnik, a különleges gyűrű segítségével az igényes fogyasztó álma is beteljesül: az üveges lépesméz tartalmát kedve szerint kényelmesen és könnyedén leszűrheti.

A fogyasztó által szűrhető üveges lépesméz termeléséhez három nélkülözhetetlen feltétel szükséges: I. erős, népes család; II. bőséges és tartós mézelés; III. ügyelni arra, hogy a család csak az üvegekbe gyűjthessen.

Nagyon is lényeges előnyök: az üveges lépesméz termeléséhez nincs szükség mézműhelyre, sem azok működtetésére, karbantartására, nem kell pörgető sem, nincs ráfordítandó idő, költség, energia, nem kell szűrni, öntögetni, nem kell ülepítő, tartály, mézeshordó, mézolvasztó, nincs szükség keretekre, azok huzalozására, műlépre, műlépezésre, a kiépített lépek tárolására, megóvására, fölújítására… A termelt mézet nem kell fedelezni, pörgetni, ülepíteni, üvegekbe töltögetni.

Mindezen méhészeti előnyökön túl az így termelt méz minden emberi beavatkozástól mentes, kifogástalan biotulajdonságú, „szűz” méz lesz, amennyiben a méhcsaládok gondozása is bioszabályok szerint történt. Ez az áru tehát pontosan megfelel a fogyasztók várakozásának és miután utánozhatatlan termék, nincs versenytársa, így jó pénzért gyorsan és biztonságosan értékesíthető.

A befektetés kizárólag a méhátjárós és ikergyűrűk, valamint kilyukazgatott keretfedő farost vagy kontralemez beszerzéséből áll. Ugyanakkor az előbbiek ára a mézesüveg eladásával közvetlenül visszatérül.

Melyik az a méhész, melyik az az igényes mézfogyasztó, aki ilyen előnyöket elhanyagolna? Igaz ugyan, hogy van egy kis hátrány is. A méheknek ugyanis minden alkalommal újra kell építeniük lépeiket, üvegenként. Ebből a hátrányból azonban figyelemreméltó méhegészségügyi előnyök származnak: a fertőzésveszélynek nagymérvű csökkenése.

Lépesméz létezik a mézpiacon ősidők óta. Ez az áru azonban rendkívül törékeny, fogyasztása pedig körülményes. A vásárló kénytelen kiskanalat használni, a viaszt megrágni, lenyelni vagy kiköpni miközben az a szájpadlásra és a fogakra ragad. Ilyen mézet nem lehet kenyérre kenni, nem lehet forró teába tenni, a forró olvadt viaszt meginni, vagy a konyhában sütésre-főzésre felhasználni.

A fogyasztás új módszerének lényege: a termeléshez használt ikergyűrű használatában áll. Erre ugyanis a lépesmézzel beépített üveggel szemben egy üres üveg is rögzíthető. A két üveg között kap helyet egy „szűrő”-háló is. Valójában szinte egyenest a kaptárból kerül ki így az üveges lépesméz a fogyasztó asztalára. Ekkor a fogyasztó leveszi az üres üveget, az ikergyűrűt a szűrőhálóval, majd egy villával összetöri a mézzel telt fedelezett sejteket. Ezek után visszahelyezi a szűrőhálót, az ikergyűrűt és az üres üveget. Ezt az együttest azután félrebillenti például egy kis tálacskába helyezve, oly módon, hogy az üres üveg alsó helyzetben legyen (lásd a mellékelt fényképen). A méz így a szűrőn keresztül átfolyik az üres üvegbe majd az egészet függőleges helyzetbe hozva, lecsepegteti. Az így elnyert „szűz” mézet azután könnyen minden formában föl lehet használni. (Az esetleges kikristályosodott mézes üveget előzetesen 40°C-os meleg vízbe kell helyezni, míg a méz megfolyósodik.)

Fogyasztói előnyök. Miután az ilyen mézet nem kell pörgetni, így az semmit sem veszített az illatából, a zamatából, a vitaminjából, az oligoelemeiből, a flavonoidaiból, mely elemek pontosan a legnemesebbek és a legértékesebbek a termékben. Nincs szükség ülepítésre, homogenizálásra, pasztörizálásra, üvegekbe való töltögetésre. Valójában ez a termék úgy kerül közvetlenül a fogyasztó asztalára, ahogyan azt a méhek begyűjtötték, vagyis minden emberi beavatkozás nélkül, „szűzen”. Ezen minőség többszörösen garantált: a méhész által, aki steril üvegekbe hordatja a mézét, majd a méhek által, akik lefedelezik a sejtekbe feldolgozott mézet, valamint az által, hogy a méhész a mézesüveget, az ikergyűrűt és az üres üveget összefogja egy biztonsági zárjeggyel.

A méz hírneve. A „közönséges” méz a méhész kényszerű beavatkozása folytán nagyon sokat veszít a minőségéből, méginkább a nagykereskedelmi kiszerelés miatt. A gyakori felmelegítés, pasztörizálás, sterilizálás folytán a föntebb említett legértékesebb elemeinek nagyrészét elveszíti. Így nem meglepő, ha az ilyen méz hatása az ember egészségére alaposan lecsökkent, holott a századforduló idején még ez volt az alkalmazásának elsődleges célja. Így a „közönséges” méz ma már teljesen eltűnt a gyógyszeres szekrényeinkből. Mindezek ellenére a mai kutatók egyöntetű véleménye szerint, a „közönséges” méz fogyasztása még mindig kedvező hatást vált ki az ember egészségére. Akkor mennyivel inkább kedvezőbb hatást válthat ki az üveges lépesméz fogyasztása? Nincs kizárva, nagyon is lehetséges, hogy ez a termék visszakerül a ma használt hatásos gyógyszereink közé. Akkor a méhészet, a növények megtermékenyítésén túl még inkább közérdekké válik, a méhész munkája pedig nagyobb megbecsülésnek fog örvendeni. Lehet-e méhésznek még többről álmodni?

Ma, virtuális képek reklámjai ostromolják, ösztökélik a fogyasztókat arra, hogy szintetikus, mesterséges készítményeket élvezzen. Napjainkban már igen nehéz megkülönböztetni, fölismerni a hamisat, a mesterségeset a valóditól. Úgy néz ki azonban, hogy az üveges lépesmézet még jó ideig nem fenyegeti a hamisítás veszélye, legalábbis mindaddig, míg a hamisítók képtelenek lesznek a mesterséges mézüket mesterséges viaszból készült, mesterséges sejtekbe közvetlen a fogyasztó üvegébe előállítani. Márpedig a méhészek és nem utolsó sorban a fogyasztók szerencséjére nem lesz könnyű egyhamar így eljárni.

A világhírű magyar akácmézet a mézkereskedő hordóstól vásárolja a magyar méhésztől. Így kerül az a legtöbb esetben a külföldi nagykereskedőhöz is. Amikor a akácméz hordós ára 400 Ft/kg = 10 FF/kg volt, akkor a francia áruházak polcán ugyanezt az árut üvegekbe kiszerelve 40 FF/kg = 1600 Ft/kg-ért vásárolhatta a fogyasztó. Ebben az esetben arányszám 1:4. Ugyanakkor a helyszínen termelt és értékesített francia méz arányszáma kb. 1:2. Az üveges lépesméz termelésével ez a kedvezőtlen arányszám minden esetre a termelők javára módosul. A legkisebb méhésznek is lehetősége nyílik a mézét közvetlenül és könnyen a fogyasztó üvegébe hordatni, majd bekapcsolódni egy gyűjtő-értékesítő rendszerbe, vagy közvetlenül az elosztó kereskedőhöz fordulni. Ezen lehetőségek kibontakoztatásához Magyarország felzárkózása az Európai Unióhoz, vámmentes alkalmat nyújtana.

Ugyanakkor a magyar kistermelőnek alkalma nyílna eddig ki nem használt más fogyasztói érvelésekre is támaszkodnia. A nevével és címével ellátott üveges lépesmézére ragasztott címkéin azt is jelezhetné, hogy az akácméze garantáltan szennyeződésmentes, „bio” jellegű termék, hiszen az akácerdőket senki sem permetezi, az akác virágai lefelé csüngenek, így még az esetleges szennyeződött eső sem fér a virágok nektárkehelyéhez. Egy érv a sok közül a magyar akácméz fogyasztása érdekében!

Bencsik József
Lyon, Franciaország
(Biokultúra 2002/1)

 

Forrás: http://www.biokontroll.hu/meheszek-fogyasztok-alma-az-ueveges-lepesmez/

EXTRA AKCIÓ

Cukor

Telephelyen átvéve 25Kg - 187Ft

Raklapos vásárlás esetén (1000kg)

------------

Házhoz szállítva 25Kg - 203Ft

Raklapos vásárlás esetén (950kg)

Az akció a készlet erejéig érvényes!