Vírus miatt pusztulnak a méhek

Vírus miatt pusztulnak a méhek

A méhállomány negyede pusztult el az elmúlt hónapokban az elszaporodott ázsiai méhatka terjesztette vírusok miatt. A hazai mézellátás biztosított, de elképzelhető, hogy exportra az idén kevesebb jut – nyilatkozta a Békés Megyei Méhész Egyesület elnöke hétfőn az MTI-nek.

A megyei elnök úgy vélekedett, azok a méhészek, akiket nem érintett túl nagy mértékben a méhpusztulás, és őszre stabilizálni tudják a termelő méhállományt, gyenge pozitív szezont tudnak zárni. Ahol nagyfokú volt a pusztulás, ott nullszaldó körül zárhatnak a termelők. Békés megyében egy termelő család 25-30 kilogramm mézet állít elő, most csak 12-15-öt produkáltak a betegség miatt, mondta.

Haász Ferenc szerint a méhészek a magyar fogyasztói igényeket – a fajtamézek közül a repcét kivéve – ki tudják elégíteni. Átlagosan a Magyarországon megtermelt méz 65-70 százalékát szokták exportálni, főként Német-, Olasz- és Franciaországba.

Az átlagos magyar mézfogyasztás évente 70-80 dekagramm. A felvásárlási árak hordós akácméz esetén a nagybani piacon 1200 forint körül alakulnak, ez valamivel jobb ár a tavalyinál. A nagybani piacon jelenleg a tavalyival nagyjából azonos felvásárlási árat, kilónként 650 forintot kínálnak a napraforgó- és a vegyesméz kilójáért, mondta.

Sok még a pancsolt méz

Bár sokat tisztult a piac az elmúlt években, egy jelentés szerint a hazai és uniós méztermelésre továbbra is a kínai méz jelenti az egyik legnagyobb veszélyt. Az olcsó, gyakran hamisított kínai méz nemcsak az ágazat működését veszélyezteti, hanem élelmiszer-biztonsági aggályokat is felvet, erről itt olvashat bővebben.

 

Forrás: http://24.hu/fn/penzugy/2017/07/17/a-mehek-negyede-elpusztult-egy-virus-miatt-iden-kevesebb-mez-lesz/#

Lassított felvétel a méhekről

Lassított felvétel a méhekről

 

I could watch this same video all day long. #cantlookaway #beekeeping #wonder #loveyourhoney #williamshoneyfarm www.williamshoneyfarm.com For licensing and usage, contact: licensing@viralhog.com

Közzétette: Williams Honey Farm – 2017. március 30.

A 2017-es Zöld OT állásfoglalása egyes méhveszélyes rovarirtó szerek korlátozásáról

A 2017-es Zöld OT állásfoglalása egyes méhveszélyes rovarirtó szerek korlátozásáról

A Környezet- és Természetvédő Civil Szervezetek 2017. évi Országos Találkozójának állásfoglalása egyes méhveszélyes rovarirtó szerek korlátozásáról:

A rovarbeporzás az egyik legalapvetőbb és teljeséggel nélkülözhetetlen ökológiai szolgáltatás. A beporzó rovarok elmúlt években tapasztalt globális fogyatkozása hamarosan az élelmiszertermelésünket is veszélyeztetheti. Bár a beporzók, méhek pusztulása mögött számos tényező is áll, ám a nagyipari mezőgazdaság és egyes rovar irtószerek, mint például a neonikotinoidok egyértelműen károsítják a beporzókat, veszélyeztetik a fennmaradásukat.

A neonikotinoid rovarirtókat az 1990-es évek közepén vezették be régebbi, még károsabb hatóanyagok helyettesítőiként. Alkalmazásuk – alap¬vetően vetőmagok csávázószereként – gyorsan elterjedt, s így a rovarirtó szerek világszerte leg¬ szélesebb körben használt csoportjává váltak. A használatuk elterjedését követően a 2000-es években egymás után jelentek meg cikkek [1] arról, hogy egyes neonikotinoid rovarirtók (imidakloprid, klotianidin és tiametoxám) nagymértékben felelősek a világméretű méhpusztulásokért. Ezen szerek szinte minden mezőgazdasági használatnál felszívódnak a növénybe, és kockáztatják a beporzók, a méhek egészségét [2]. Idegrendszeri és fiziológiai károkat okoznak a méheknek, megzavarják a méhek táplálékszerzési képességeit, gyengítik az immunrendszerüket. A neonikotinoid rovarirtó szerek jelentős veszélyt jelentenek a vadon élő fajokra is [3], megjelennek a haszonnövények mellett a vadvirágokban is, és a méhek mellett így jelentősen veszélyeztetik többek között a pillangókat, bogarakat, vízi élőlényeket és a madarakat.

2013. januárban az Európai Bizottság az Európai Élelmiszerbiztonsági hatóság (EFSA) jelentése [4] alapján 2 évre korlátozta [5] a három neonikotinoid rovarölő szer használatát méhek számára vonzó növénykultúráiban. Idén fog végleges döntés születni ezen szerek végleges sorsáról. Az Európai Bizottság márciusban terjesztette elő javaslatát, mely szerint teljesen betiltaná ezen három szert a szabadföldi termesztésben és kizárólag üvegházas használatukat engedélyezné. Hazánk mindeközben szükséghelyzeti engedélyt kért és kapott e szerek felhasználásra minden korlátozott felhasználás esetén, pedig a terméshozamokban nem volt visszaesés tapasztalható.

A Környezetvédő Szervezetek Országos találkozója azt várja Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi minisztertől, hogy:

  • hazánk támogassa ezen neonikotinoid rovarirtó szerek tilalmának kiterjesztését, támogassák az Európai Bizottság márciusi előterjesztését; 
  • Magyarország ne kérjen további szükséghelyzeti eseti engedélyt a neonikotinoidok már tiltott felhasználásra;
  • hazánk támogassa az ökológiailag elfogadható gyakorlatokat, azok terjedését, fejlesztését!

Budapest, 2017. május 21.

Forrás: http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Zold-OT-allasfoglalas-2017-rovarirto-szerek/

A nektártól optimisták a méhek

A nektártól optimisták a méhek

 

A méhek az alkohol emberre gyakorolt hatásához hasonlóan optimistábbak és boldogabbak lesznek, miután jó nagyokat kortyolnak a nektárból. Ráadásul mindezt tudatosan teszik – erre a következtetésre jutottak azok a kutatók, akik eredményeiket a Science tudományos folyóiratban publikálták.

Rejtély a tartályban

A méheknek is vannak érzései, gondolatai és szeretnek euforikus állapotba kerülni a The Guardian nemrég megjelent írása szerint. Ezek az apró rovarok egy kis nektárkortyolgatás után boldoggá és optimistává válnak.

A londoni Queen Mary Egyetem (Queen Mary University of London) vezető biológusai felfedezték, hogy miután a poszméhek egy csepp édes, cukros vizet ittak,

egyfajta pozitív érzelmi állapotba kerültek és ennek megfelelően viselkedtek

(repülés, tánc, irányváltoztatások). A tudósok mindezt igazolva számos kísérletet hajtottak végre, melyekben arra voltak kíváncsiak, hogy a méhek minden esetben megtalálják-e az édes nedűt.

Színes hengerek segítettek

A kísérlet során a tudósok két hengert – egy zöldet és kéket – helyeztek a méhek közé. Az elsőbe tiszta, a másodikba cukros vizet tettek. A kísérlet során a rovarok gyorsan elsajátították, hogyan tudják mihamarabb megtalálni azt a hengert (tehát a kéket), amely az édesebb folyadékot tartalmazta.

Ezután a teszt során megmutattak nekik egy kétes színű (a zöld és a kék árnyalatait tartalmazó) hengert, és azok a méhek, amelyek ittak az édes „nektárból”, sokkal nagyobb százalékban ismerték fel ezt is, és ezáltal gyorsabban repültek a potenciális és vonzóbb táplálékforráshoz.

A tudósok ebből többek közt arra következtettek, hogy viselkedésük jól tükrözi az optimista emberek hozzáállását,

akik jóval nagyobb bizakodással képesek megítélni egy-egy helyzet kimenetelét.

A cukros vizet kereső méhek ugyanis sokkal optimistábbak voltak, amikor kiválasztották, hogy melyik tartályhoz repüljenek. Feltételezhetően eszükbe sem jutott, hogy a rejtett tartályban nem lesz ott a számukra kedvező élelmiszer.

Optimista kísérlet

„Az a viselkedés, amit a méhek a kísérlet során mutattak, nemcsak meglepő intelligenciaszintet feltételez, hanem egy érzelemszerű állítást is magában hordoz, ami azt jelezheti, hogy az igényeiket és szükségleteiket tiszteletben kell tartanunk, amikor teszteljük őket. Emellett arra a következtetésre jutottunk, hogy a jövőben még többet kell tennünk a faj védelméért” – mondta Lars Chittka professzor, a tanulmány szenior szerzője.

Ezzel azonban nem zárták le a teszteket:

a második kísérletben a méhek reakcióit egy szimulált póktámadás esetén vizsgálták.

A kutatók arra a meglepő eredményre jutottak, hogy azok a méhek, amelyek a cukoroldatot (a természetben fellelhető nektár kísérleti kiváltóját) fogyasztották, a „támadás” előtt kicsit tovább folytatták a táplálkozást. Ez pedig vélhetően arra utalhat, hogy ezek az egyedek kevésbé váltak nyugtalanná az őket ért atrocitás miatt.

Az édesség hangulatot javít

„Tudjuk, hogy az édesség javítja a felnőtt emberek rossz kedvét és negatív hangulatát, emellett igazoltan csökkenti az újszülötteknél a sírás érzelmileg bizonyított reakcióját negatív események esetén.” – hangsúlyozza Luigi Baciadonna, a tanulmány társszerzője, a Queen Mary Egyetem doktorandusza. Hozzáteszi, hogy az eredmények azt sugallják, hogy hasonló kognitív válaszok előfordulnak a méhek esetében is.

„Vajon a rovarok „érzelem-szerű” állapotai együtt járnak-e emocionális érzelmekkel, hangulatokkal?” – veti fel Michael Mendl, a Bristol Egyetem professzora. – „Ez a kérdés egyelőre megválaszolatlan marad, de a rovarok tudatának lehetősége már egy igen izgalmas téma, amely új elméletekre és heves vitákra sarkalja a tudósokat.”

További kísérletek azt mutatják, hogy az azonos neurokémiával járó érzelmi feldolgozás a méhekhez hasonlóan az embereknél is szerepet játszhat a „szubjektív érzelem-alapú” viselkedésben.

Forrás: http://www.origo.hu/tudomany/felfedezo/20161222-a-meheknek-is-vannak-erzesei-es-az-emberekhez-hasonloan-szeretnek-euforikus-allapotba-kerulni.html
A kínai méz veszélyezteti a magyar méhészetet

A kínai méz veszélyezteti a magyar méhészetet

Ellehetetlenülésüktől tartanak a magyar méhészek, az EU-tól várják a jogszabályok szigorítását.

Az Európai Parlament elé terjesztett magyar jelentés szerint a kínai méz nemcsak az ágazat működését veszélyezteti, hanem élelmiszer-biztonsági aggályokat is felvet. A szakmai anyagot Erdős Norbert fideszes képviselő, az EP Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Szakbizottságának tagja terjesztette a testület elé – írja a NAKlap. A jelentés szerint az EU méhészeti ágazata a statisztikák alapján folyamatosan fejlődik, miközben a valóságban minden évben csökken a termelés. A világ egyéb részein jelentősen nőtt a méz mennyisége, Kínában már annyi mézet állítanak elő, mint a legnagyobb méztermelő országok és az EU együttvéve. Kínából 2004 óta évente százezer tonnányi érkezik az Unióba.

Nőtt a kereslet

A természetes mézet termelő országok emelni kezdték az árakat, Kína pedig a mennyiség növelésével reagált a helyzetre, ami erősíti a gyanút, hogy a távol-keleti ország nem természetes úton előállított mézet dob piacra. Az olcsó, silány minőségű áru akadálytalanul özönlik az unióba, megbénítva ezzel a teljes közösségi méztermelést. Ehhez a mézpiacot uraló uniós kiszerelők is asszisztálnak: az olcsón beszerzett kínai mézet a jó minőségű hazai termékkel keverik, a jelenleg hatályban lévő szabályok pedig megengedik, hogy az árut uniós és nem uniós országból származó mézkeverékként vigyék a piacra.

Megtévesztik a vásárlókat

Számolni kell élelmiszer-biztonsági kockázatokkal is, mert a 2002-es szermaradvány-botrány óta Kína szűri a mézet. Ezzel minden olyan fontos összetevőt el is távolítanak a mézből, amelyek miatt a mézfogyasztás javasolt. A problémát a jogszabályok szigorításával, illetve új rendeletek megalkotásával lehet megoldani.

Amíg nem tartja be a mézpiac minden szereplője a szakma írott és íratlan szabályait, addig nem lesz nyugalom a piacon

– fogalmazott Erdős Norbert.

Kaptártól az asztalig

Az egyik legfontosabb javaslat, hogy a méz nyomon követhető legyen a kaptártól az asztalig, a határátkelőkön legyen kötelező a mintavétel. A méz kerüljön be a sürgősségi riasztórendszerbe, ha hamis termék kerül a piacra, azonnal értesíthessék egymást a tagállamok. Kiterjesztenék az állati eredetű élelmiszerek higiéniai szabályait a mézre és átvilágíttatnák a kínai mézet exportáló cégeket. Ahhoz, hogy a méztermelés ne csökkenjen az unióban, kellene egy közvetlen támogatási forma, a Közös Agrárpolitika költségvetéséből most csak 0,03 százalék jut a méhészeknek.

Forrás: http://24.hu/fn/gazdasag/2017/06/28/rengeteg-a-pancsolt-silany-mez/

Meddig repül el a méh?

Meddig repül el a méh?

A méhek tökéletes rovarrá válása utáni első napjait a szülőháznak homályában tölti. Az idősebb testvérek az új nemzedéket kezdetben a környezet minden káros hatásától megkíméli. Az otthon melegében nem fenyegeti a szélsőséges időjárás, a környezetben élő kártevők sem.

Meddig repülnek el? Méhek élete a szabadban

A feladat teljesítése céljából ezt az otthont minden munkásméhnek el kell hagynia. Ettől a pillanattól életének nagyobb részét a szabadban kell töltenie, hiszen munkája, feladata a kinti környezethez köti.

A méh gyűjtőtevékenységének megkezdése előtt feltérképezi, alaposan megismerkedik a környezettel, hogy a gyűjtőterületről könnyedén hazataláljon. A méh otthonának környékét körkörös alakban deríti fel. Ebből következik, hogy röpkörzete nagyjából kör alakúnak tekinthető. De ez nem mindig van így, mert ha a méhek nem találnak gyűjtenivalót, mert nagy a vízfelület, sivár homokkal találkoznak, akkor a röpkörzet elveszti kör alakját, egyoldalúvá válik.

Hogy milyen messzire repülnek el a méhek gyűjtőmunkájuk közben, nem lehet pontosan meghatározni. Legfontosabb, hogy mennyi olyan növény van a közelben, amelyik számukra élelmet kínál. Ahol 1 km-en belül elegendő táplálékot találnak, nem repülnek ennél messzebb. A közelről gyűjtő méh azonos idő alatt sokkal több fordulót tehet meg, mintha messzebbre kellene repülnie, így többet tud naponta gyűjteni. Nem is beszélve arról, ha pl. zivatar közeledik, sokkal rövidebb idő alatt érnek biztonsági helyükre. Az a távolság, amelyről a méhek még hosszasan gyűjthetnek, a méhészek általában 3 km-re becsülik, de a méhek gyakran 5-7 km-ről is gyűjtenek, a repce számukra ugyanis nagy vonzerővel bír. Az élelemforrás és az otthonuk között rendszerint a legrövidebb úton, légvonalban közlekednek.

Egy méhcsaládnak egy évben összesen 70-90 kg mézre és 30-40 kg virágporra van szüksége. A mézelő növények nagyon eltérő mennyiségű nektárt termelnek.

A nektártermelés sok tényezőtől függ: a levegő hőmérséklete és páratartalma, a talaj nedvessége, hőmérséklete és tápanyag tartalma, a napfény, a szél iránya és erőssége.

Otthonának környezetét a méh fokozatosan deríti fel, 3-5 napos korában szánja rá magát, hogy a kijárón behatoló fényt követve kikukkantson a világba. Rövid idő múlva szárnyait röpteti és próbál a levegőbe emelkedni. Kíváncsian szemléli a külvilágot, ami legfeljebb 3 percig tart, majd ismét besétál otthonába. Ezeket a tájoló repüléseket többször megismétli, közben egyre távolabb merészkedik és egyre nő a szabadban töltött idő is, mely a déli, legmelegebb időben történik.

A kiröpülések időtartama napról napra nő, egy-egy repülés már 5-8 percig, sőt tovább is tart, a kint tartózkodás ideje akár 30 perc is lehet, eleinte csak ismerkedik a virággal. Egyesek már egy-két távolabbi és hosszabb ideig tartó repülés után gyűjtőmunkába kezdenek, mások csak később.

Az otthonuk környezetét jól ismerő méhek, ahová egyszer saját érzékszerveikre támaszkodva eljutottak, onnan biztonságosan haza is találnak. Még akkor is, ha az odavezető utat kalitkába zárva vagy az ember zsebében tették meg. Ilyen esetben a szabadba engedett méh azonnal a levegőbe emelkedik, tájékozódik, majd a legrövidebb úton elindul otthona felé.

Más történik, ha a méheket olyan helyre visszük, ahol még nem jártak. Kiengedés után a méh felrepül, köröz a levegőben. Ha a szállításra használt kalitkát megtalálja, röpködés közben elfáradva rátelepszik, esetleg bele is bújik. Ha nem visszük vissza őket az általuk ismert helyre, otthonukba, akkor csomóba húzódva ott fognak elpusztulni.

Kivétel, ha a közelben méhcsalád él, mert akkor hozzájuk menekülnek be.  A tájékozódási időszak vége felé a méhek megtanulják a gyűjtőmunka legfontosabb fogásait.

 

Forrás: http://www.szepzold.hu/meddig_repulnek_el_mehek_elete_a_szabadban

Különös tetoválási láz Manchesterben

Különös tetoválási láz Manchesterben

Egy méhecske, amely szembeszáll a terrorral és a megfélemlítéssel: Manchester lakói kiállnak városuk mellett, egyre többen úgy, hogy a település jelképének számító rovart tetováltatják magukra. A dolgozó méh még az ipari forradalom alatt lett Manchester városának szimbóluma. A tetoválás árát a múlt heti merényletben elhunytak hozzátartozóinak ajánlják – tudósít az Euronews.

– Csodálatos, hogy a manchesteriek ennyire összetartanak, és csinálnak valamit, ami teljesen más -magyarázza az egyik tetoválószalon vezetője, Paul Hatley.

– Sokan varratjuk most magunkra ezt a motívumot, hogy megmutassuk, nem hagyjuk megosztani magunkat. Ez a manchesteri mentalitás – mondja egy fiatal lány, akinek a csuklójára került méhecskefigura.

A dolgozó méh még az ipari forradalom alatt lett Manchester városának szimbóluma: a keményen dolgozó kisembert, a munkát és a közösséget jelképezi, ráadásul a méheknek – a britekhez hasonlóan – királynőjük is van.

Rengeteg a hamis méz Európában

Rengeteg a hamis méz Európában

Lesújtó eredménnyel zárult az Európai Unió kiemelt mézpiaci ellenőrzése, a minták több mint húsz százalékáról derült ki, hogy hamisítvány; az eredményeket látva az Európai Bizottság egy központi mézadatbank létrehozását tervezi – írta a Magyar Idők szerdán.

Az EU Egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Főigazgatósága azt követően indított eljárást, hogy a termelők – köztük magyar méhészek – 2015 végén Brüsszelben és Budapesten is felhívták a figyelmet arra: a polcokra olyan ázsiai mézek kerülnek, amelyek nem természetes eredetűek.

Nagy István, a földművelésügyi tárca parlamenti államtitkára a lapnak elmondta: a hazai méztermelők érdekében az agrárkormányzat a nemzetközi fórumokon is lépéseket tett, az uniós vizsgálat is a magyar fellépés eredményének köszönhető.

Képünk illusztráció

Forrás: Thinkstock

Az ellenőrzésben minden uniós tagállam részt vett, sőt Norvégia és Svájc is csatlakozott a kezdeményezéshez. Az uniós hatóság 2264 mézmintát vizsgált meg, a termékek 45 százaléka kiskereskedelmi forgalomból származott. Az előzetes kiértékelés alapján a minták 15 százaléka bizonyult hamisnak, majd további vizsgálatok után újabb 5,6 százaléknál merült fel a hamisítás gyanúja.

Magyarországon mára szinte eltűntek a kínai mézek a polcokról, a helyüket kiváló minőségű magyar áru vehette át, ami Nagy István szerint a szigorú ellenőrzéseknek köszönhető – írta a Magyar Idők.

Forradalmi kaptár-rendszer, nincs többé pergetés

Forradalmi kaptár-rendszer, nincs többé pergetés

Forradalmian új méhkaptárat mutattak be, ami egy csapos rendszernek köszönhetően összegyűjti-, majd kivezeti a kaptárból a mézet.

A “Flow Hive” egy viszonylag új találmány, amely megkíméli a gazdákat a fáradságos pergetéstől és a méhészeti munkacsúcsok idejét töredékére csökkenti. A “Flow Hive” nem más, mint egy speciális méhkaptár, amely új fejlesztésű csapos rendszerrel lett ellátva, a csapok pedig a méhsejtek – illetve a keretek alól gyűjti össze- és vezeti le a mézet a kaptáron kívül elhelyezett üvegekbe. A nagy ötlet az elmúlt évtizedben született meg két méhész – Stuart és Cedar Anderson, apa és fia – fejében.

A rendszer használatának köszönhetően kiiktatható a hagyományos pergetés, amely a méhészetben a legmunkaigényesebb folyamat. Pergetés során a méztérből ki kell szedni a mézes kereteket, amelyeket rendszerint dolgozó méhek borítanak be. A dolgozókat különböző – mind a méhészre, mind a méhekre tekintve kellemetlen módon – le kell söpörni a keretekről.
A keretek a fedelező munkások asztalára kerülnek, akik fedelező villáik segítségével, a mézzel teli, lezárt sejteket felbontják. Ezek után a mézpergetőbe helyezik a keretet, amelyekből a centrifugális erő segítségével kinyerik a mézet.
Az immár üres keretek visszakerülnek a kaptárhoz, ahol a méhész a fészket az anyával együtt visszahelyezi a méztérbe. A pergetőből a méz kannákba, majd hordókba kerül.

A fent leírt klasszikus pergetési módszerrel szemben a Flow keret már részben kialakult méhsejteket imitál. A méhek befejezik a sejteket, kitöltik mézzel, majd lezárják a sejteket a szokásos módon.

Amikor a méhész bekapcsolja a “Flow Hive” gépet, akkor a sejtek függőleges irányban szétnyílnak, majd a sejteknél fésű- szerűen kialakított csatornák mentén a méz lefolyik egy gyűjtővályúba, ami a keret alján helyezkedik el. Mindeközben a méhek gyakorlatilag zavartalanul szorgoskodhatnak tovább a fésű felületén a kaptárban.

Amikor az összes méz kifolyt, csak vissza kell kapcsolni a berendezést, így ismét visszaáll a kaptár az eredeti helyére és lehetővé teszi, hogy a méhek újra fel tudják tölteni a sejteket mézzel.

A találmány működését a feltalálók videója mutatja be:

 

Forrás: http://behir.hu/forradalmi-kaptar-rendszer-nincs-tobbe-pergetes/

Agroinform.hu # Fordította és átdolgozta: Christopher Jobson, www.thisiscolossal.com publikált cikke alapján, Igric Dominika