Nagy a gond, ha te is szoktál fogyasztani mézet, akár csak kávéba, teába. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) sürgeti az Európai Unió döntéshozóit, hogy megfelelő szabályozással és ellenőrzésekkel lépjenek fel a főképp Kínából beáramló hamis méz ellen, ugyanis az ismeretlen eredetű hamisított mézek az emberi egészségre nézve is kockázatot hordozhatnak. A két szervezet az egész unióban egyértelmű eredetjelölési és a magyarhoz hasonló nyomonkövetési rendszer bevezetését javasolja. Emellett dolgoznak a méhészeket segítő mobilapplikáció létrehozásán is.

A hamisított, szinte teljes mértékben import, főképp Kínából behozott méz térnyerése az EU belső piacán komoly probléma. A Közös Európai Kutatóközpont ellenőrzésein az EU külső határain és importőröknél vett minták 20 százaléka hamisított méz volt. Egészségügyi szempontból kifejezetten aggályos, hogy a kínai méz-előállítók a mézet gyantaszűrik, az ilyen “méznek” nevezett szirupban nincsenek biológiailag értékes anyagok. Ezeket az egyébként ismeretlen eredetű “mézeket” sokszor jó minőségű európai mézzel keverik és “EU-s és EU-n kívüli országokból származó mézek keveréke” jelöléssel látják el. Ez ellen próbál fellépni a NAK és az OMME közösen, és kéri az EU-t, hogy megfelelő szabályozással és ellenőrzésekkel lépjen fel a külföldről beáramló hamis méz ellen – írja a NAK közleményében.

Az Erdős Norbert európai parlamenti képviselő által jegyzett Méz-jelentés, amely 2017. augusztus 31-én került az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága ,komoly támogatottságot kapott. Ennek értelmében az EP egységesen fel akar lépni többek közt a nemzetközi mézhamisítás és a méheket bizonyítottan károsító növény-védőszerek ellen is. Továbbá az európai élelmiszerkönyvben egyértelműen szabályozni kellene azt, hogy a mézek csomagolásán pontosan szerepeljen: mely országokból származnak. Ezen túlmenően pedig minden esetben a kaptárból kikerülést követően biztosítható legyen a mézek azonosítása, növényi eredet szerinti besorolása, hazai és import mézeknél is.

A NAK és az OMME közös munkacsoportot hoz létre, amely rendszeresen áttekinti a teendőket, aktualitásokat. Az együttműködés keretében egy méhész-mobilapplikáció is készül a méhészek számára, amelyben a termékpálya minden szolgáltatást nyújtó szereplője elérhető lesz, például műlépesek, anyanevelők, mézfelvásárlók, asztalosok, méhegészségügyi felelősök, OMME megyei szaktanácsadók, üvegforgalmazók. A méhek általi beporzástól a növényfajok 84 százaléka, az európai élelmiszergyártás 76 százaléka függ, illetve a méhészet szerepe kimagasló az ökológiai egyensúly fenntartásában. A jövőben magasabb szintre kell emelni a méhészet rangját és finanszírozását, fontos lenne, hogy a 2020 utáni Közös Agrárpolitikába kerüljön be új, méhcsaládszám-alapú közvetlen támogatás a méhészek számára.

További tervek
Az egy főre jutó hazai mézfogyasztás 0,7 kilogramm évente, ami alacsony a nyugat-európai tagállamok 2,5-2,7 kilogrammjához képest. A két szervezet ennek javításán is dolgozik, közös kampányok szervezésével. A NAK a Vidékfejlesztési Program tervezésekor a méhészek észrevételeit közvetítette a döntéshozók felé, ennek köszönhetően jelentős források nyíltak meg az ágazat számára, valamint a földforgalmi törvényben figyelembe vették a méhészek igényét (1 hektárig mindenki vehet földet a lakóhelytől számított 20 km felett is), a zöldítési programba pedig bekerülhettek a méhlegelőnek alkalmas növények is, mint például a gyógynövények.
Forrás: https://www.penzcentrum.hu/vasarlas/alaposan_atverhettek_a_kavezo_teazo_magyar_csaladokat.1059199.html

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük